Boros Zoltán - filmrendező, zeneszerző, televízió-szerkesztő. Szül. Gyanta, Bihar megye, Románia, 1939. július 29. Édesapja Boros Ferenc református lelkész, író, műfordító, édesanyja Boros (Winkler) Mária, zenetanárnő. Nős (utolsó) házasságkötésének éve 1982. Házastársa: Boros Veronika, televízió szerkesztő
Gyermekei: Boros Attila, sz. év 1976 elektronikai mérnök, Boros Márton Zoltán, sz. év 1987, műszaki egyetemi hallgató.
Vallása: református.
Legfelső iskolai végzettsége: zenetanár, karmester. Tanulmányai: A kolozsvári Bolyai Egyetem filológia, magyar szak 1955-től, politikai okokból kizárva 1958-ban. „Gheorghe Dima” Zenekonzervatórium Kolozsvár bef. 1967.
Életpályája: 1967-69 szabadfoglalkozású zenész, 1969-71 a nagyváradi Állami Színház karmestere, 1971-85 a Román Tv magyar adásának szerkesztője, 1985-89 a Román Rádió és Tv zenei rendezője, jazz együttes vezetője, 1990-2002 a magyar adas főszerkesztője. 2002- stúdióvezető, 2004-2006 HírTV, bukaresti tudósító.
Életmű. 1969-71 között az Állami Színház karmestereként a szórakoztató zenés előadásokat mellett számos drámai előadásnak komponált kísérőzenét. 1971-ben, a kevéssel azelőtt (69-ben) megalakult országos magyar nyelvű televízióműsor szerkesztőségéhez szerződött. Eleinte zenei műsorokat készített, a hetvenes évek közepétől pedig többműfajú 70-90 perces nyilvános adásokat, amelyekben a hely- és a kultúrtörténeti jelleg uralkodott, sok zenével. Ezek az adások ­meta­kom­mu­ni­ká­ci­ós esz­kö­zök­kel bá­to­rí­tó, meg­ma­ra­dás­ra ösz­tön­ző, az össze­tar­to­zás ér­zé­sét erő­sí­tő üze­ne­tet jut­tat­tak el a ro­má­ni­ai ma­gyar né­zők­höz. A Mondod-e még című másfél órás színes filmben (szövegkönyv, zenei összeállítás) a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium történetét elevenítette fel, Sütő András narrátori közreműködésével. Ez egyike volt az első filmeknek, amit a nyolcvanas években a Magyar Televízió is átvett a román társintézménytől. Mikor a magyar nyelvű televízióműsort 1986-ban megszűntették, zenei rendezőként működött tovább az intézményen belül. 1984-91 között rendszeresen koncertezett és lemez-felvételeket készített jazz-együttesével.
1989 de­cem­ber 22-én a tö­meg­gel együtt a Ro­mán Te­le­ví­zi­ó­hoz ment, az elsők között szólalt meg ma­gya­rul a „Sza­bad Ro­mán Te­le­ví­zió” kép­er­nyő­jén és részt vett a forradalmat közvetítő négyes Stú­dió mun­ká­já­ban. 1990 ja­nu­ár­já­ban né­hány ré­gi mun­ka­társ­sal és fi­a­tal ér­tel­mi­sé­gi­ek­kel új­ra­in­dí­tot­ta a Ro­mán Te­le­ví­zió ma­gyar nyel­vű adá­sát. Munkatársai meg­vá­lasz­tot­ták fő­szer­kesz­tő­nek. Irá­nyí­tá­sa alatt a ma­gyar adás szervezetileg önálló szerkesztőségként működött, és az új hely­zet­ben nem a bur­kolt, ha­nem a szó­ki­mon­dó, vi­lá­gos meg­fo­gal­ma­zást vá­lasz­tot­ta. Az erdélyi magyar politikai élet rétegződése után pedig nemcsak az RMDSZ, hanem minden számottevő vélemény megszólalt a képernyőn. Szókimondásáért gyakran érték támadások a hatalom részéről. A B.Z. főszerkesztősége alatt megfogalmazott stratégiai alapelvek szerint a megnövekedett média-kínálatban az adás identitását nem a formák világában, hanem a sajátos gondolatiságban kereste, a ro­má­ni­ai ma­gyar nem­ze­ti kö­zös­ség szol­gá­la­tá­nak, mint alap­elv­nek, az ér­vé­nye­sí­té­sé­ben. Követendő értékrendnek, életmodellnek az ál­ta­lá­no­san el­fo­ga­dott ke­resz­tény er­köl­csi nor­má­kat tartották. Célközönségnek nemcsak a magyarokat tekintették, hanem általában a magyarul beszélőket és a románul értőket (feliratok). A délutáni magyar adást nagyon sok román is nézte, né­zett­sé­gi mutatói a román for­ra­da­lom utá­ni évek­ben meg­kö­ze­lí­tet­ték az esti híradóét, Főszerkesztősége alatt a Román Televízió Társaság Magyar szerkesztősége 2001-ben megkapta a Magyar Köztársaság Kisebbségekért Díját.
Az 1996 után kormányzati pozícióban lévő magyar érdekképviselet egyes vezetői kifogásolták, hogy a kialakuló-félben levő erdélyi magyar politikai pluralizmus egyéb szereplői is szóhoz jutnak a közszolgálati televízió magyar adásában és 2002-ben a köztévé elnökénél kezdeményezték Boros Zoltán nyugdíjazását, főszerkesztői szerződésének lejárta előtt.
B.Z. a Ma­gyar Új­ság­írók Ro­má­ni­ai Egye­sü­le­te au­di­o­vi­zu­á­lis al­el­nök­ekét ar­ra tö­re­ke­dett, hogy az újságíró egyesületben az írott és az elektronikus sajtó egyenrangú képviseletet nyerjen, a Kár­pát-me­den­cé­ben mű­kö­dő, ma­gyar nyel­vű mű­so­ro­kat szó­ró rá­di­ók és te­le­ví­zi­ók kö­zött ter­mé­sze­tes partneri kap­cso­lat ala­kul­jon ki. El­kép­ze­lé­sét a ma­gyar nyel­vű mű­hol­das műsorok re­gi­o­ná­lis jellegű továbbfejlesztéséről, kívánatos együttműködéséről erdélyi és magyarországi lapokban hozta nyil­vá­nos­ság­ra Össze­füg­gő ma­gyar nyel­vű elekt­ro­ni­kus mé­dia, In­te­rak­tív ma­gyar nyel­vű re­gi­o­ná­lis te­le­ví­zió, Ma­gyar mé­dia-ga­la­xis címekkel.
Tv-filmek: Muzsikáló vdros (1971, operatőr Emil Lungu), Metropol sztori (1977, operatőr Emil Lungu), Mondod-e meg? (1978, operatőr Adelman Alfred), Fekete vasárnap (1993, o.: Xantus Gábor), Magyarok a Balkán kapujában (2000, o.: Sánta Ádám), A7EK (2001, o.: Kötő Zsolt, Sánta Ádám), Születésnap (2003, o.: Schneider Tibor, Sánta Ádám), A Metropol otthon (2004, o.: Kötő Zsolt), Az átneveles poklában (2004, o.: Kötő Zsolt), Égig érhetne az ének (2005, o.: Kötő Zsolt, Schneider Tibor), A félelem nevében (2006, o.: Kötő Zsolt), Elfelejtett értékeink: a kolozsvári HITEL (2008, o.: Kötő Zsolt ), Nyugatosok A Holnap városában (2009, o.: Kötő Zsolt).
Tv-sorozatok: Zenés karaván (1973-78), Klubdélután (1978-81), Meghívó a stúdióba (1976-79), Énekben hallottam (1978-81), Fórum (1990-99), Hinta (1999-2000),
Zeneművek: Jazz: Az éjen át (1967), Ősz az én városomban (1974), Annak, aki elmegy (Ion Minulescu, 1974), Szeben Blues (1976); F-dúr jazzfantázia (1984) OPTWO (1984); Egy gondolat (1985), Az a nap (1986); Várakozás (1987), Lépések a végtelenbe, szvit (1987, lemezen (ST-EDE 03303 1988 Elecrecord) B.Z. (keyboard), Decebal Bădilă (basszusgitár), Ovidiu Bădilă (nagybőgő), Gabriel Teodorescu (dobok), Alternativák, szvit (1989),
Megzenésített versek és könnyűzene: A kagyló (Marin Sorescu versére, 1970), Szél hozott, szél visz el (ó Lőrincz, 1971), Régi nóta (Reményik Sándor, 1971), Szerelem (1971, Hervay Gizella), Hattyúdal (1972, Tabéry Géza, EDC 10.246), Abból indultam ki (1972, Márki Zoltán, EDE 0809); Cum e în soare - Soha (1974, Luminiţa Coler-Kacsó Márta, 45 EDC 10.414; 45 EDC 10.625, Aura Urziceanu, Tamás Gábor), Dacă vrea (1974, Luminiţa Coler), Simogatás (1977, Farkas Árpád, EDE 01340); Noé bárkája felé (1979, Kányádi Sándor, ST-EDE 01673), Mama (1982, József Attila), Volna még (1984, Kányádi Sándor), Ha mégis elmész, A virágok igaza (énekelte Mihaela Runceanu), Vonatfülkében élünk majd mi is, (1988, Markó Béla),
Tévé-filmek zenéje: A muzsikáló város Csíky Ibolyával, (1971), D.R. Popescu: Andilandi (1977), Fekete vasárnap (1993), Tóparti látomás (1995), Kövek és emlékek pásztora (1993), A marosszentimrei templomban (1994), Zsoltár Fehérvizen (1995), 56-osok (1996), A kisebbség kisebbsége (1997), A 7EK (2001), Születésnap (2003), Az átnevelés poklában ( 2004). A filmeket a Román Televízió magzar ad'sa, a Duna Televízió illetve a Magyar Televízió közvetítette.
Színházi kísérőzenék: Radu Stanca: Critis (1969), Alexandru Kiriţescu: Michelangelo (1969), Tabéry Géza: Álomhajó (1970), W. Shakespeare: Szeget szeggel (1971), Berthold Brecht: Galy Gay (1971), Székely János: Irgalmas hazugság.
Könyv: Énekben hallottam (régizene gyűjtemény, 1980), Folyóirat: Drótposta, a romániai magyar audiovizuális média hírlevele.
Írások: zenekritikák, médiaelméleti tanulmányok, publicisztika.
Kitüntetései, díjai: Az év legjobb jazz-szerzeménye (1989, Bukarest, Romániai Zeneszerzők Szövetsége), Arany Pillangó (1996, Budapest), a Magyar Televízió nívódíja (1999), EMKE-díj (2000, Kolozsvár), Kisebbsegekert Díj (2001, Budapest), Pro Partium (2002, Nagyvárad), Legjobb alkotás, (2005, Kárpátaljai Nemzetközi tévéfesztivál), Premiu de excelenţă (Román Televízió, 2006, Kolozsvár) Varadinum (2009, Nagyvárad), Premiu de axcelenta, (Gala premiilor de jazz 2010, Bukarest), EMKE, Spectator Díí (2010, Kolozsvár), A (Magyar) Köztársasági érdemrend tiszti keresztje (2010, Kolozsvár) .
Tagság. A Romániai Zeneszerzők Szövetségének tagja, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének audiovizualis alelnöke (2002-ig), a Media MGR Alapítvany elnöke, a Dunasat Alapítvány elnöke (2003-ig), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.
Kapcsolat: E-mail: boros.zoltan.ferenc@gmail.com,  Honlap: www.boroszoltan.ro,  Blog: boroszoltan.freeblog.hu.