Panek Kati, Fekete Károly. A régi magyar adás egyik utolsó nagyobb szabású produkciója a „Mondod-e még?” c. 90 perces színes, zenés film volt, amely a nagyenyedi „Bethlen Gábor” Kollégium múltját elevenítette fel eredeti dokumentumok és az iskolai élet akkori tarozékai: iskoladrámák és korabeli muzsika segítségével.

A Román Televízió magyar adásának 1978-ban készült "Mondod-e még?" c., a nagyenyedi "Bethlen Gábor" Kollégium történetét felelevenítő zenés filmjéből. Narrátor Sütő András, szövegkönyv és zenei összeállítás Boros Zoltán, szerkesztő Csáky Zoltán, rendező Dan Grigore Popa, operatőr Adelmen Alfred, vágó Eugenia Silisteanu.

1956 november 4-én az orosz tankok vérbefolytották Budapesten a magyar forradalmat. A szocialista táborból való első kitörési kísérletet sorozatos megtorlások követték. A kivégzéseken és börtönbüntetéseken túl egy egész nemzedék sorsát megbélyegezték. A megtorlások civil áldozatairól szól A 7EK c. dokumentumfilm.

1958 ok­tó­ber. A szov­jet párt­ve­ze­tés a ma­gyar for­ra­da­lom le­ve­ré­se után tett egy olyan ki­je­len­tést, hogy a Var­sói Szer­ző­dés or­szá­ga­i­ból idő­vel ki fog­ják von­ni a szov­jet csa­pa­to­kat. El­ső­ként (és mint utó­lag ki­de­rült, utol­só­nak) a leg­hő­sé­ge­sebb szö­vet­sé­ges, Ro­má­nia jö­he­tett szó­ba, amely vál­lal­ta a ma­gyar for­ra­da­lom ve­ze­tő­i­nek a fog­va tar­tá­sát ...

Az ötvenes évek kommunista elnyomásának nemcsak azok estek áldozatul, akiket az igazságszolgáltatás elítélt. Tulajdonképpen egy egész nemzedék az akkori megfélemlítések és megtorlások árnyékában élte le az életét, az akkori fiatalokat a félelem, a kiszolgáltatottság érzése hosszú évtizedekig elkísérte.

A két világháború közötti erdélyi kultúra valós bemutatására a kommunizmus időszakában csak részben volt lehetőség. A legalaposabb, legtisztességesebb tanulmányok közül is kevés tudta figyelmen kívül hagyni a cenzúra várható megjegyzéseit. A proletkultos elvárások hosszú időre eltemettették olyan jelentős alkotók műveit, mint Dsida Jenő költő, Venczel József szociológus, vagy a transzilvanizmus olyan meghatározó személyiségének a tevékenységét, mint amilyen Kós Károly.

A film az 1949-51-es idõszakban a Pitesti-i és a szamosújvári börtönben magyar diákok által is elszenvedett "átnevelés" felelevenítése.

A nagy­vá­ra­di fi­a­tal ze­né­szek­ből ver­bu­vá­ló­dott Metropol együt­tes a het­ve­nes évek­ben kü­lön­le­ges kar­ri­ert fu­tott be. Egy olyan or­szág­ban, amely­ben a rockze­nét épp­hogy meg­tűrte a hatalom, öt-hat év alatt nem­csak a ma­gyar fiataloknak, ha­nem - a magyarellenes nacionalista propaganda ellenére - az egész or­szág rockrajongóinak lett a ked­ven­ce.

A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú vé­gén, Ro­má­nia fegy­ver­le­té­te­le után, a re­gu­lá­ris és ön­kén­tes ala­ku­la­tok­ból ál­ló ro­mán had­se­reg egy­sé­gei min­de­nek előtt Észak-Er­dély vissza­fog­la­lá­sá­ra in­dul­tak. Út­juk­ban pa­rancs­no­ka­ik a Dél-Er­dély­hez eső ma­gyar több­sé­gű köz­sé­gek la­ko­sainak meg­fé­lem­lí­té­sé­re, vagy bosszú­ból, több he­lyen ren­del­tek el meg­tor­ló in­téz­ke­dé­se­ket a bé­kés pol­gá­ri la­ko­sság ellen.

A második világháború utáni napokban történt gyantai (Bihar megye, Románia) vérengzés végrehajtójának az özvegye olvassa férje naplójából a vonatkozó részletet.

Bu­ka­rest Ro­má­nia, te­hát a ro­má­ni­ai ma­gyar­ság ad­mi­niszt­ra­tív fő­vá­ro­sa is. Nagy gyűj­tő­he­lye a ma­gyar ki­rály­ság és a Rákócziakig vissza­nyú­ló tör­té­nel­mi múlt­nak, a szé­ke­lyek el­ső Ame­ri­ká­ja ...

Muzsikáló város /részlet/ Operatőr Emil Lungu, rendezte Boros Zoltán. Kísér a Nagyváradi Színház zenekara: Vertán Gusztáv trombita, Tripa János tenor szaxofon, Boros Zoltán billentyűk, Romanu Ovidiu basszusgitár, Ungur Kornél dob.

A modern magyar irodalom létrehozásáért, elismertetéséért vívott küzdelem első nagy ütközete egy évszázaddal ez előtt, A Holnap antológia körül robbant ki. Ezt a verseskötetet nagyváradi fiatal írók köre, A Holnap Társaság, első sorban Juhász Gyula szervezte meg. A Holnap megjelenése után ismerték fel a magyar irodalmi élet konzervatív körei Ady Endre korszakváltó szerepét,

Nagyváradi bemutató a 2009-es Varadinum műsorán

A ki­lenc­ven éves Szatmáry Fe­ren­cet szü­le­tés­nap­ján kö­szön­ti a csa­lád, fi­a­ta­labb ba­rá­tok, kö­ze­li is­me­rő­sök. Szatmáry Fe­renc egész a leg­utób­bi idő­kig te­vé­keny­ke­dett ügyvédként, jogtanácsosként. Elő­re­ha­la­dott ko­rá­ban is iro­da­lom­sze­re­te­te tart­ja éb­ren az in­tel­lek­tu­sát, sa­ját be­val­lá­sa sze­rint ma is he­ten­te meg­ta­nul né­hány ver­set és szí­ve­sen el is mond­ja, ha van kö­zön­sé­ge. Fe­ri bá­csi szü­le­tés­nap­ján a csa­lád nem tel­jes . Hi­ány­zik a ki­seb­bik fia, egy ki­vá­ló szív­gyógy­ász, dr. Szatmáry László, aki ...