Merre tovább? - médiapolitikai tanácskozás
Merre
tovább, erdélyi magyar média?
2010.
február 13.-án Marosvásárhelyen ülésezett az Erdélyi Magyar
Nemzeti Tanács Médiapolitikai Szakbizottsága, amely azzal a céllal
alakult meg, hogy kidolgozzon és képviseljen magyar és román
környezetben egy, a romániai magyar közösség sajátosságainak
és szükségleteinek legjobban megfelelő
médiapolitikát. A bizottság célja továbbá kidolgozni
egy olyan kívánatos és remélhetőleg lehetséges média-hálózat
(sajtó, rádió, televízió, internet) tervezetét, amely
felhasználva a ma már létező intézményeket, gyümölcsöztetve
a felsőfokú szakmai képzésben részesült fiatalok
munkáját, hatékonyabbá tudná emelni az erdélyi magyarság
tájékoztatását, nem
feledkezve meg a média mindenkori közszolgálati feladatairól sem
(értékmegőrzés, értékteremtés, hídszerep, szórakoztatás
stb.).
A
tanácskozáson Boros Zoltán bevezetőjében
elmondta: az erdélyi magyar média a rendszerváltás után
húsz évvel problémákkal küzd és ebben az állapotban nem
tud megfelelni küldetésének. A nehézségek egy része a
kisebbségi sajtó sajátos jellegéből eredő gazdasági
hátrányokra vezethető vissza, de vannak olyan területek, ahol a
hatékonyság alacsony színvonalának közvetlen oka a nem megfelelő
struktúra. Ilyen a közszolgálati televíziók és rádiók esete.
Az EMNT
Médiapolitikai Szakbizottsága olyan tervezetet kíván letenni a
döntéshozók asztalára, amely a magyar érdekképviseletnek a
törvényhozás, a médiahatóságok és a kisebbségek támogatási
rendszere keretében való jelenlétével megoldható lépéseket
tartalmaz, olyan kezdeményezéseket, amelyek az egész erdélyi
magyar média továbbfejlődését
szolgálják.
Makkay
József (MÚRE,
írott sajtó alelnök) a romániai magyar nyomtatott sajtó
helyzetét elemezte. Kifejtette, a kisebbségi számarányból
eredően legfeljebb a megyei napilapok élhetnek meg támogatások
nélkül. Véleménye szerint Erdélyben több lap működik, mint
ahányat el tudna tartani az olvasóközönség.
A
támogatások jelenlegi rendszeréből, mióta a szakmának (MÚRE)
kevés beleszólása van az elosztásba, az RMDSZ irányában
bírálóbb hangnemet megütő lapok semmilyen támogatásban nem
részesülnek (a megszűnt Erdélyi Napló esete). A támogatott
lapok kerülik a kritikus hangvételt, az RMDSZ-t is érintő
korrupciós ügyekről a magyar sajtó mélyen hallgat. Megesett,
hogy vezető politikusok személyesen jártak közben
laptulajdonosoknál, hogy a rájuk nézve kompromittáló valós
információk ne jelenjenek meg. Ugyanakkor a Szülőföld Alap
támogatási döntéseit is bírálta már felül vezető
RMDSZ-politikus. Makkay szerint a kisebbségi sajtó
támogatását nem politikusok, hanem a szakma kellene véleményezze.
Mosoni
Emőke (Román TV
Magyar adása, Bukarest) ismertette a közszolgálati televíziók
helyzetét. A megnőtt konkurencia mellett a több csatornán és
rossz adásidőben való szétszórtság következménye a nézők
számának jelentős csökkenése. A kilencvenes évek első felének
milliós nézőszámával szemben ma egy-egy adást átlag kb. 15.000
ember követ. A cél tehát a közszolgálati magyar
adás hozzáférhetőbbé tétele. Erre megoldást
az egész napos, egy csatornás magyar nyelvű tévéműsor és ennek
kiegészítéseként egy internetes televízió - a romániai
magyar tv-portál – jelentene.
László
Edit (Marosvásárhelyi
Rádió, MÚRE audiovizuális alelnök) elmondta, a közszolgálati
rádióműsorok helyzete bizonyos mértékig hasonlít a
televíziókéhoz: nincs olyan rádiófrekvencia, amelyen sávváltás
nélkül egymás után hallgatható lenne minden erdélyi magyar
közszolgálati rádióműsor. Az elképzelés az összefüggő
csatornára már rég megszületett, de a szerkesztőségek
idegenkedtek az ötlettől, érthető módon, hiszen a közös sáv
nem csak komoly egyeztetést igényelne, hanem kihatással lenne az
önálló szerkesztőségek műsorpolitikájára és műsorrácsára.
A kérdés komplex, tehát körültekintő és felelős szakmai
konzultációt igényel. A közszolgálati regionális rádióstúdiók
(marosvásárhelyi, kolozsvári, temesvári, bukaresti)
összekapcsolása révén ugyan megvalósulhatna az egész napos
romániai magyar rádiózás, de fontos, hogy mindez
ne
veszélyeztesse az egyes regionális stúdiók magyar
szerkesztőségeinek önálló szervezeti egységét (saját adásidő,
szerkesztőségi létszám, infrastruktúra, stb).
A jelenlegi helyzetben
minden egyes közszolgálati regionális rádióstúdió arra
törekszik, hogy saját
napi
adásidejét növelje. Már az is fontos eredmény lenne, ha
regionális adók bővíthetnék saját adásidejüket, például
ha a Marosvásárhelyi Rádió napi 12 órában (reggel 6-tól este
6-ig) jelentkezhetne.
A
nagyobb adásidő nagyobb hallgatótábort vonzana, több lenne a
rendszeresen rádiózók száma.
Kovács Csaba (erdely.ma internetes portál) ismertette
az internetes sajtó helyzetét.
Szerinte a honlapok egy része politikailag határozottan
elkötelezett és egyoldalú. Egyes lapok kimondottan támadó,
ellenséges hangnemet ütnek meg az RMDSZ-en kívüli politikai és
civil szerveződésekkel szemben. Az internetes sajtó
továbbfejlődését a multimédia felé látja lehetségesnek,
ami a televízió-műsorok
integrálását is jelentené.
Csép
Sándor (Janovics Jenő
Alapítvány, médiaszakember) írásban
eljuttatott felszólalásában kitért a Janovics Jenő Alapítvány
történetére, amelynek kuratóriumi tagja, és amely az egész-napos
független Erdélyi Magyar Televízió (EMTV) létrehozására
született meg. Az e célra Medgyessy miniszterelnök által megítélt
egy milliárd forintból (amiből Gyurcsány kormányzata alatt 300
millió lett) 2006-ban kellett volna beinduljon az adás. Csép
Sándor nehezményezi, hogy még a Janovics Jenő Alapítvány
kuratóriumi tagjaként sincs rálátása a magyar adófizetők
pénzéből átutalt összeg sorsára, sem a Marosvásárhelyen e
pénzből létrehozott stúdió tevékenységére.
Jakab
Endre (Székelyudvarhely, Székelyföldi Regionális Stúdió) az
erdélyi magyarság
magyarországi köztévékben való jelenlétéről szólt. 2001-ben
az Illyés Közalapítvány a Duna Televízió és a Magyar Televízió
szakmai tanácsadóival együtt kidolgozta a Kárpát-medencei
tudósító-hálózat tervezetét. Ennek keretében egymással
kompatibilis stúdiókat és tudósítói pontokat telepítettek a
Magyarországgal határos országok magyarlakta vidékeire. Erdélyben
három élő adásra alkalmas stúdió kezdte meg működését:
Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen, tudósítói
pontok jöttek létre Székelyföld és Partium városaiban. Mindezek
napi rendszerességgel jelentkeztek a Duna TV és az MTV műsoraiban.
Mára mindössze a székelyudvarhelyi stúdió jelentkezik
rendszeresen, hetente többször a Duna Televízióban. A Magyar
Televízió határon túli műsorai drasztikusan csökkentek, mára
alig léteznek. Az évtized elején a szakma által
kidolgozott szempontok szerint létrehozott tudósítói hálózat
újraélesztéséhez a magyar köztévék Erdélybe irányuló
rendeléseinek a növelése, a stúdiók helyzetének stabilizálása
lenne a megoldás. A belátható időn belül kötelezővé váló
technikai váltás (HDtv) célzott támogatás nélkül nem
elképzelhető.
Ambrus
Attila (Brassói Lapok, MÚRE elnök) támogatási
forrásokról és módozatokról számolt be: elmondta, a Magyar
Újságírók Romániai
Egyesületének egy idő óta vajmi kevés beleszólása van a
magyarországi támogatások elosztásába. A kilencvenes évek
elején kialakult rendszer szerint a magyarországi Illyés
Alapítványtól érkezett támogatásokat az alapítvány erdélyi
alkuratóriuma továbbította a szakmának (az erre a célra
létrehozott Sajtószaktestületnek), amely az erdélyi írott és
elektronikus sajtó helyzetének ismeretében osztotta el azokat. A
Communitas Alapítvány az elektronikus médiát nem támogatja, a
sajtótámogatások közül mindössze a napilapoknak szánt összeget
továbbítja a MÚRE felé. Ambrus Attila nem ért egyet Makkay
Józsefnek azzal a feltételezésével, hogy az erdélyi magyar sajtó
kritikátlanságának a támogatások politikai jellege az oka.
Szerinte az általa ismert támogatási összegek
nem jelentősek, alig érik el egy-egy megyei lap pénzügyi
forgalmának az 1-3 százalékát. Igaz, vannak „láthatatlan”
támogatások is.
Ambrus
Attila szerint a magyar parlamenti érdekképviselet törvényhozási
kezdeményezéssel élhetne kellene a sajtó megsegítése, például
a lapkiadás adómentességének a bevezetése érdekében. A
támogatási rendszer ki kellene kerüljön a politika kézi
irányítása alól és a Vajdasági Autonómia Tanács által
létrehozott alanyi támogatási módozatot kellene követni.
Vajdaságban kiválasztották a közszolgálati feladatokat ellátó
sajtóintézményeket (a tulajdonformától függetlenül, tehát
lehetnek kereskedelmi társaságok is) és a nekik szánt
pénzösszeget az önkormányzatok kapják meg továbbításra.
Boros
Zoltán EMNT alelnök zárszavában elmondta,
a Szakbizottság a közeljövőben a szakma képviselőinek további
folyamatos konzultálásával kidolgozza és nyilvánosságra hozza
elképzelését arról, hogy milyen fejlesztési stratégia lenne a
megfelelő a nyomtatott és elektronikus sajtó, internet és
multimédia területein, valamint arról, hogy milyen lépéseket
kellene indítványozni a romániai média-hatóságoknál (az
Országos Audiovizuális Tanács, a Közszolgálati Rádió és
Televízió igazgató tanácsai), illetve a lehetséges magyarországi
és EU-s forrás-intézményeknél.
A bizottságnak a jelen kormányzási ciklusra vonatkozó javaslatait
az EMEF legközelebbi találkozóján, február 20-án, az EMNT
tárgyalói adják át az RMDSZ képviselőinek.
Az
EMNT Tájékoztatási
szolgálata