A két világháború közötti erdélyi kultúra valós bemutatására a kommunizmus időszakában csak részben volt lehetőség. A legalaposabb, legtisztességesebb tanulmányok közül is kevés tudta figyelmen kívül hagyni a cenzúra várható megjegyzéseit. A proletkultos elvárások hosszú időre eltemettették olyan jelentős alkotók műveit, mint Dsida Jenő költő, Venczel József szociológus, vagy a transzilvanizmus olyan meghatározó személyiségének a tevékenységét, mint amilyen Kós Károly.