http://erdely.ma/kultura.php?id=80192&cim=boros_zoltan_az_erdelyi_media_helyzeterol_video
A hazai magyar közszolgálati
rádió és főleg a televízió
válsággal küszködik, a közmédiumok
hallgatottsága, nézettsége drámaian
csökkent. Vegyük csak az újraindulás óta
eltelt húsz évet. A kilencvenes évek első
felében a román televízió bukaresti
magyar adásának a mért nézettsége
még 94-ben is ma már csillagászati számot
ért el: 34%, ami több millió nézőt
jelentett, tehát sok román is nézte. Ez a mutató
csökkent mára tíz- és húszezer közé.
Az
EMNT Médiapolitikai Szakbizottságának javaslatai a
jelen kormányzati ciklusban megoldható szerkezeti változtatásokra
2010.
február 13.-án Marosvásárhelyen ülésezett az Erdélyi Magyar
Nemzeti Tanács Médiapolitikai Szakbizottsága, amely azzal a céllal
alakult meg, hogy kidolgozzon és képviseljen magyar és román
környezetben egy, a romániai magyar közösség sajátosságainak
és szükségleteinek legjobban megfelelő
médiapolitikát.
Visszhang a szaktanácskozásról, 2000. április. Magyar Nemzet.
A Magyarország 2000 konferenciák - miközben meghirdetett céljaik tekintetében az összmagyarság érdekeit szolgálják - mindinkább az egymást követő kormányzatok propaganda-eszközeivé lettek. A jelenlegi kabinet némileg szemérmesebben használja ezt az ölébe pottyant tradíciót (sokkal jobban érdekli a hatékonyabbnak,ütőképesebbnek érzett Magyar Állandó Értekezlet intézménye), míg az előző kormány valósággal lubickolt e külsőségekben gazdag találkozókban.
Visszhang a konferenciáról, 2000. április. Romániai Magyar Szó
(Budapest / RMSZ) – A Magyarság a médiáért – Magyar médiastratégia szaktanácskozást követő csütörtöki sajtótájékoztatót Báthory János, a HTMH elnökhelyettese, Boros Zoltán, a bukaresti TV magyar adásának főszerkesztője és az angliai Gömöri György vezették le.
A határokon túl élő magyaroknak szánt támogatások 1990 után hosszú és tekervényes utat tettek meg. A román "forradalom" (hatalomváltás) után a lelkesedés, a jóindulat és a tájékozatlanság jellemezte a segélyakciókat. Ha csak a romániai magyar sajtót és az elektronikus médiát vesszük figyelembe, az új körülmények között életképtelenné vált lapok (részben új) vezetői elindultak feleleveníteni régi kapcsolataikat, megkeresni azokat az erdélyi értelmiségieket, akik az évek során Magyarországra települtek, és akik közül többen felelős pozícióba kerültek a rendszerváltás után ...
Gyermekkorom nagy élményei közé tartozik az a nap, amikor szüleim megvették az első “Pionír” rádiót. Talán van az olvasók között, aki emlékszik arra a barna dobozra, ami elől sárga vászonnal volt bevonva és gombjait mindössze két, később három állomás között lehetett csavargatni. Mindez Nagyváradon történt, az ötvenes években.
A Duna Televízió előkészítési folyamatában az egész magyar (ellenzéki) sajtó arra volt kiélezve, hogy "értik, hogy kik hozzák létre a Duna Televíziót, de - mivel akkor még csak az egyetlen "Királyi Televízióban" dolgoztak tévések, a nagy kérdés az volt, hogy "Vajjon ki fogja működtetni a Duna TV.-t?" Erre sajnos a leghivatottabbak sem tudtak válaszolni, mert minden tévés a királyi tv alkalmazottja volt.
/Elhangzott a Magyarság a médiáért – Magyar médiastratégia" konferencián, Budapest, 2000. április.
Köztudott tény, hogy a két világháború utáni békeszerződések következtében a magyar nemzet nemcsak a Magyar Köztársaság határai között, hanem a Kárpát medencében kisebb tömbökben és szórványokban több, mint kétszer nagyobb területen él. Ez a történelmileg kialakult sajátos helyzet tette, és teszi szükségessé, hogy az országhatárokon átsugárzó média ne csak a saját állam területén lakó lehetséges nézőket vegye figyelembe, hanem a szomszédos országokban nagy számban élő magyarokat, sőt a magyar nyelvet ismerő más nemzetiségűeket is ...
Látni, hallani a magyarokról magyarul. Ez a '89-'90-es rendszerváltás egyik vitathatatlan emberjogi, kisebbségjogi nyeresége a határon túli magyarok életében. Az anyanyelv nyilvános használatára irányuló többi remény sajnos csak részben, vagy egyáltalán nem vált be.
|